Egy Szál Bikinit Hoztam El Az Útra Dalszöveg
Az egyik legérdekesebb tenger és különleges tulajdonságai miatt nevezték el a Fekete tenger. Ennek a tengernek okkal tulajdonítják ezt a színt. Valami különös ez a tenger. Elhelyezkedése Európa és Ázsia között található, és az egyik legkétségesebb azok számára, akik hallják a nevét. Valami hasonló ahhoz, ami a Vörös-tengerrel történik. Ebben a cikkben felfedezzük a Fekete-tenger minden titkát, és elmeséljük a különleges tulajdonságait. Szeretne többet megtudni róla? Főbb jellemzők A Fekete-tenger az, amely sok kétséget okoz a beszélgetés során. Kételkedni lehet e szín valódi létezésében vagy annak okában. Sokan nem tudják, hogy Ázsiához vagy Európához tartozik-e. Az igazság az, hogy része annak a nagy földrésznek, amelyet egykor Eurázsiának hívtak. A körülvevő országok között találjuk: Törökország: a Fekete-tengertől délre található. Bulgária: nyugatra. Románia: nyugatra is. Ukrajna: ettől a tengertől északra található. Oroszország: keleten van. Grúzia: keleten is. Ez a tenger néven ismert volt Ponto Euxino.
A katonai felhasználás kivételével a többi felhasználás a hidegháború után egyre növekszik. Ez lehetővé teszi az összes környező terület gazdaságának virágzását. Tud navigálni? Az egyik kérdés, hogy sok embernek felmerül, amikor a Fekete-tengerre megy, tud-e navigálni. A válasz igen. Bár vitathatatlanul más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a többi tenger, navigálható mindaddig, amíg a hajók jól fel vannak készülve, és át kell esniük a szükséges ellenőrzéseken. Így képesek lesznek alkalmazkodni a tenger jellemzőihez. A kereskedelmi hajózás szintén jó lehetőség a gazdaság és a halászat javítására a jó fogások megszerzése révén. Rövid idő alatt a régió turistái és polgárai jobban rettegnek ettől a tengertől. Néhány elmúlt időben nem volt hajózható, mivel kisebb mérete miatt télen megfagyott. Remélem, hogy ez az információ segít mindent felfedezni a Fekete-tengerről. A cikk tartalma betartja a szerkesztői etika. A hiba bejelentéséhez kattintson a gombra itt.
A viz hőmérséklete általában csekélyebb, mint a Földközi-tengeré; az É-i szelek lehütik; dec. és jan. hónapokban tehát többször megtörténik, hogy az É-i partokon és a Duna torkolatánál is befagy a viz és a hajózás szünetel, sőt kivételes években 401. és 762. az egész tenger felszinét jég takarta. A viz átlagos hőmérséklete Odesszánál 9-11°, a Krim-félszigetnél 9-10°. Potinál és Trebizondnál 14, 5°, Anatolia partjainál 14°, Bolgárország és a Dobrudsa mellett valószinüleg 9-10°. A vizállás magassága nem mindig egyforma; az évszakok szerint változik; májusban a nagy folyók torkolata közelében, juniusban pedig a távolabbi helyeken éri el a legnagyobb (130 mm. -t a rendes vizállás fölött) magasságot; a legalacsonyabb (58-84 mm. -rel kevesebb a rendes vizállásnál)a vizállás október és jan. hónapokban. Maydell és Brückner a vizállás e változásait azon nagy folyóknak tulajdonítják, a melyek beléje torkolnak s több vagy kevesebb vizet hoznak magukkal és a melyeknek, a kisebbeket is beleszámítva, 2 millió 463000 km 2 a vizterületük.
Az ókorban ezeken a helyeken lakó civilizációk nem így, hanem másként hívták. A legmegfelelőbb okok között, amelyek szerint ezt a tengert ezzel a névvel hívják, sötét színű. Az egyik jellemző, ami különlegessé teszi ezt a tengert, az az, hogy sötét színe, lehetetlenné teszi, hogy bármit is láthassunk körülbelül 100 méteres távolságban. Ennek a sötét színnek az az oka, hogy az alján sok növényzet és fekete sár található. Ezt a növényzetet a magas hidrogén-szulfid-tartalom táplálja, ezért az összes iszap elnyeri ezt a fekete tónust. A víz nem fekete, csak a talaj visszatükröződése miatt az egész tenger sötétebb színű. Ugyanez van a Vörös-tengerrel is. A vörös alga mennyisége a szubsztrátumában a tenger színét kívülről vörösnek mutatja. Ha azonban a víz fekete lenne, aggodalomra adhat okot. Ellentétben azzal, amit gondolnak (mert sokan összekeverik a Holt-tengerrel), az, hogy ez a tenger nem tartalmaz magas sótartalmat. Éppen ellenkezőleg, ha a sótartalom magasabb lenne, akkor nem fejlődhetett ki az a teljes növényi környezet, amely megadja neki a nevét.
Egyes értelmezések szerint ez a színes elnevezés egyszerűen az északi fekvésre utal – a dél a vörös, a nyugat a fehér, a kelet a zöld színt kapta – és a név az Óperzsa Birodalomtól jött, a Kr. előtti 6. században, amikor a Fekete-tenger a birodalom északkeleti csücskét jelentette. Innen terjedt tovább és ezt használták a szkíta népek is, noha tőlük a Fekete-tenger már délre esett. Egy másik elképzelés szerint a feketét nagyon is szó szerint kell érteni: víz mélyébe eresztett fémtárgyak ugyanis megfeketednek a tengerben, méghozzá épp a kénhidrogén miatt. És ha ez olykor tényleg kiszabadul, akkor a szárazföldön is befeketíti mindent, ami ólmozott festékkel van befestve vagy egyszerűen fémből van. A Thetys-tenger egyik maradványként kialakult Fekete-tenger medencéjének mélyén így az évmilliók során a kénhidrogén felhalmozódott és ez nem változott azután sem, hogy része lett a világtengereknek: a Boszporuszon keresztül ugyanis csak felszíni, kevésbé sós rétegű víz áramlik a Földközi-tengerbe, miközben onnan a mélyben sós víz ömlik a Fekete-tengerbe.
Ez nem lenne baj, hiszen a vízben élő baktériumok lebontják a tengerbe érkező szerves anyagokat, felhasználva ehhez a vízben oldott oxigént. Csakhogy a Fekete-tengerbe rengeteg szerves anyag érkezik, több, mint amennyi oldott oxigén rendelkezésre áll a lebontásukhoz. Ekkor a baktériumok a szerves anyagok feldolgozásához a vízben lévő szulfátionokból vonják ki az oxigént: a melléktermék a mérgező, záptojásszagú kénhidrogén. Miért fekete? A Fekete-tenger nem különösebben sötét, a sósabb tengerek sötétkékebbek, így ilyen egyszerű magyarázattal nem ússzuk meg. Azonban minden nyelven így hívják, nem csak a távol élők, de a partmentiek is, a töröktől a grúzon, oroszon, ukránon, bolgáron át a románig. A görögök viszont nem, hiszen ők Barátságos-tengernek hívták: Pontosz Euxeinosz. Előtte viszont barátságtalannak, Pontosz Axeinosznak. Az időszámításunk kezdete körül élt Sztrabón ezt azzal magyarázta, hogy a tengeren nehéz navigálni és a térséget barátságtalan népek lakják. Csakhogy az axeinosz valószínűleg népi etimológia volt, egyszerűen az azonos hangzás miatt került a görögbe, a tenger óperzsa neve ugyanis az axsaina szóból származott, ami sötét színűt jelent.
A válasz egyszerű: a '60-as évektől látványosan megnőtt a műtrágyahasználat a termőföldeken, így a folyók egyre több nitrátot és foszfátot szállítanak a tengerbe. Itt nagy mértékben nőtt a növényi plankton állománya, rothadásuk miatt már a sekélyebb vizekben is csökken az oxigénszint. Akkor a mérgező kénhidrogén előbuggyan? A kilencvenes években voltak apokaliptikus jelentések arról, hogy a tengerből előtörhet a mérgező gáz – ahogyan az afrikai Nyos-tóból 1986-ban a szén-dioxid, ezrek halálát okozva – és ezt arra alapozták, hogy 30 méterrel magasabbra jött az élettelen víz rétege. Ekkora ingadozást azonban a 20. század folyamán már többször megfigyeltek, ebből tehát még nem lehet arra következtetni, hogy felszínre tör annyi kénhidrogén, amennyi a lakott területeken katasztrófát okozna. Valóban, emberek még nem haltak meg ettől a Fekete-tengernél – halak olykor annál inkább, amiket a túlhalászás is fenyeget. A Nyos-tó a szén-dioxid kitörés után Fotó: Eric BOUVET / Getty Images Hungary Még az 1927-es nagy földrengés sem szabadított fel nagy mennyiségben kénhidrogént.
Először találtak a világon egy elsüllyedt, de igen jó állapotban megőrződött középkori földközi-tengeri kereskedelmi vitorlást, a koggéra a Fekete-tenger bulgáriai felségvizeinek régészeti feltérképezését végző nemzetközi kutatócsoport (Black Sea M. A. P. ) bukkant. Az elsüllyedt hajó a Földközi-tenger nyugati térségéből, esetleg Velencéből származik, és valamikor a 13-14. században építhették. A felfedezés globális jelentőségű, mivel a koggét ma már csak történelmi forrásokból ismerik, soha nem találtak ilyen jó állapotban megőrződött példányt - adta hírül az régészeti hírportál. Még az árbócai is megmaradtak a középkori koggénak A régészcsoport szeptember 1. és 26. közötti kutatásai során több mint 40 hajóroncsot talált, köztük egy 9-10. századi bizánci, és egy 18-19. századi török hajót is. A Fekete-tenger mélye különösen gazdag kiváló állapotban fennmaradt ó - és középkori leletekben Forrás: Sok közülük olyan hajótípus, amelyek csak történelmi forrásokból ismertek, de soha nem látták őket. "